Élő útvonalak a beporzóknak és a városi biodiverzitásnak.

Miről szól a téma?

A „vadvirágos sztráda” képletes elnevezése egymáshoz kapcsolódó, virágokban és búvóhelyekben gazdag élőhelyek hálózatát jelenti. Egy városi rét, park, fasor, árokpart, iskolaudvar, közösségi kert, zöldtető vagy akár egy jól beültetett erkély úgynevezett ökológiai lépcső lehet. Ha ezek a kis területek elég közel helyezkednek el egymáshoz, segíthetik a beporzókat és más élőlényeket a táplálékkeresésben, a pihenésben, a szaporodásban és a biztonságosabb továbbhaladásban.

A jól megtervezett vadvirágos hálózat helyben honos vagy az adott termőhelyhez illő növényekre épül, és kora tavasztól késő őszig folyamatosan kínál virágzó fajokat. Fontos a mozaikos, ritkább kaszálás, az éjszakai fényterhelés mérséklése, a növényvédő szerek kerülése és az eredmények megfigyelése. A cél egy látványos, működő és hosszú távon fenntartható élőhely létrehozása.

Mit szeretnénk átadni a gyermekeknek?

• A természet a településeken is hálózatként működik; egy kis zöldfelület akkor különösen értékes, ha más élőhelyekhez kapcsolódik.

• A sokféle, különböző időben virágzó növény többféle állat számára nyújt táplálékot.

• A „rendezetlenebb” sarok lehet tudatosan kialakított búvó-, fészkelő- vagy telelőhely.

• A virágmagkeveréket a helyi adottságok és a növények eredete alapján választjuk ki.

• Az élőhelyteremtés hosszú távú feladat, amely gondozást, türelmet és rendszeres megfigyelést kíván.